A veteményeskert öntözése 1.

Ugyanakkor nagy mennyiségű csapadék szükséges ahhoz, hogy az pár centiméternél mélyebbre is lejusson a földbe, különben növényeink gyökere szinte semmit nem tud hasznosítani belőle, tehát ilyenkor is öntözni kell őket.

Hogyan öntözzük a veteményest?

Minél ritkábban, viszont egyszerre nagyobb vízadagot célszerű locsolni, annak érdekében, hogy a növények mélyebb gyökeret eresszenek. 

A nyáron is termelt zöldségfélék vízigény szempontjából az alábbi típusokba sorolhatók:

1. Extrém vízigény: a káposztának legalább két-három naponta, jó sok vizet érdemes adni.

2. Folyamatosan nedves talajt igényelnek, de vízigényük csak legfeljebb közepesen nagy: zöldpaprika, padlizsán, gyökérzöldségek, saláták és levélzöldségek. A padlizsán ledobja a virágjait, ha kicsit is kiszárad a földje. A sárgarépának nincs akkora vízigénye, de ha szakaszos a vízellátás, a gyökér is szakaszos lesz: mintha egymásra rakott gyűrűkből állna. A nyersen fogyasztott saláták, mangold stb. levele a ritkább vízellátás esetén „szálkásabb”, gyakran túl erős ízű lesz. A két-három naponkénti öntözés itt is javasolt, mérsékeltebb mennyiséggel.

3. Nem kell folyamatosan vizet pótolni, de vízigényes növények: paradicsom, krumpli, brokkoli, kabakosok. Ezek viszonylag életrevaló növények, a számukra szükséges vizet nagy gyökérzetükkel megszerzik, így elegendő, ha hetente egyszer jó sok vizet kapnak. De semmi bajuk nem lesz, ha ők is két-három naponta kapnak kevesebbet. A görögdinnyét csak a termések megjelenéséig szabad öntözni, különben nem lesz elég édes.

4. Ritkán, kevés vizet igényelnek: Pl. bokorbab, fűszerpaprika. Virágzáskor érdemes őket locsolni, egyébként a babnak szinte mindegy, mennyi vizet kap, a paprikának viszont nem tesz jót a túlzott öntözés.

5. Nem kell öntözni: csicsóka, gyomok.