Automata öntözőrendszer tervezés alapja

Ha kihagyjuk a felmérést, csak nagyjából tudjuk összeállítani milyen alkatrészekre, elemekre lesz szükségünk, ami a költségek meghatározásánál is nagy eltéréseket hozhat a folyamatok során.

Tehát érdemes elvégezni a felmérést, így kaphatunk már a munkafolyamatok előtt egy hozzávetőleges költséget is, és egy képet arról, milyen tevékenységek várnak ránk a kiépítés során.

Elsőként fontos, hogy készítsünk egy méretarányos, pontos rajzot a területről.

Ezen a rajzon szerepeljenek a következő elemek:

• területhatárok,
• fő- és melléképületek, kerti bútorok, szaletli, stb.,
• autóbeállók, garázs, járda,
• veteményes, konyhakert,
• virágágyások,
• cserjés, talajtakaróval borított területek,
• tuja- és sövénysorok,
• fák – jelölve törzsük és koronájuk méretét,
• ezeken kívül, minden más, ami a területen megtalálható.

A helyszínrajzon jelöljük az égtájakat, ill. a lejtésviszonyokat is, ha nem sík a terület.

A felsorolt elemek mellett fontos tudni a vízforrás paramétereit: honnan és milyen forrásból tervezzük működtetni az automata öntözőrendszert?

Ha hálózati vízforrásunk van, a következő kérdésekre keressük a választ:

• víznyomás értéke (bar),
• bekötőcső hossza és keresztmetszete,
• vízvétel helye (kerti csap vagy vízóra utáni szakasz.

Ha ciszternából tervezünk öntözni, a következőkre figyeljünk:

• szivattyú pontos paraméterei,
• víztározó mérete.

Ha kútról öntözünk, a következő  tulajdonságokra ügyeljünk:

• fúrt vagy ásott kút,
• a kút mélysége,
• üzembiztos vízhozam,
• a vízszint,
• szivattyú pontos paraméterei.

Célszerű lehet előre eltervezni hova helyezzük a vezérlő egységet, valamint az esőérzékelőt.

Végül természetesen érdemes feltüntetni minden egyéni ötletet és megoldást.

Ha ez a felmérés gondosan elkészül, könnyű dolgunk lesz a továbbiakban.