Az öntözőrendszer téliesítése II.
2019-11-11
Az öntözőrendszer téliesítésére 3 módszert szoktak alkalmazni: kézi ürítés, automata ürítés szelepekkel, sűrített levegős kifúvatás. Egy korábbi bejegyzésben már szó volt a levegős kifúvatásos módszerről, most a két előbbit vesszük gorcső alá.
Ürítés kézi leeresztő szelepekkel
Ennél a módszernél a kézi leeresztő szelepeket az öntözőrendszer csővezetékeinek legmélyebb pontjaira helyezik el. Le kell zárni a rendszer főelzáró csapját, majd megnyitni a leeresztő csapokat. Ha a szórófejek visszafolyásgátlóval vannak felszerelve, úgy emeljük meg azok kiemelkedő részét, hogy a víz vissza tudjon folyni belőlük a csővezetékbe. Ezzel ugyan még maradhat némi víz a csővezetékekben és szórófejekben, de ez a vízménnyiség már nem tud kárt okozni a rendszerben, még akkor sem ha megfagy. Végezetül zárjuk el az ürítő csapokat.
Ürítés automata ürítőszelepekkel
Az öntözőrendszer telepítése során a csőrendszer legmélyebb pontjára automata ürítő szelepeket helyeznek el. Amikor a rendszerben 0.7 Bar alá csökken a nyomás, ezek az eszközök automatikusan kinyitnak, így ki tud rajtuk keresztül ürülni a víz. A fagyok előtt csupán annyi a dolgunk, hogy elzárjuk az öntözőrendszert, majd sorban nyissuk meg a mágnesszelepeket. Így a víz távozni tud azokból és a gerincvezetékből a szárnyvezetékekbe, onnan pedig az automata ürítő szelepeken keresztül a talajba. Ebben az esetben is, ha a szórófejek visszafolyásgátlóval vannak felszerelve, akkor emeljük meg azok kiemelkedő részét, hogy vissza tudjon belőlük folyni a víz.
Bizonyos esetekben kombinálni is szokták a két módszert: kézi ürítő csapokat helyeznek el a gerincvezetéken (vízbekötési és mágnesszelepek közötti csőszakasz), és automata ürítőszelepeket a szárnyvezetékeken (mágnesszelepek és szórófejek közötti csőszakaszok).